2008. április 21. - A turizmus és a klímaváltozás hozzájárul a halálos betegséget is okozó fertőzések elterjedéséhez Csaknem kétszáz betegséget, köztük többféle halálos kórt terjesztenek a kullancsok, a védekezésben minden eddiginél fontosabb szerepe van a felvilágosításnak. A klímaváltozás és a turizmus növekedése egyértelműen kimutatható a fertőzések gyarapodásában.

Az enyhülő telek következtében az élősködők egész évben aktívak maradnak, és immár nemcsak a természetben, hanem a városokban is veszélyt jelentenek. Kapiller Zoltán állatorvos, a téma első számú hazai szakértője lapunknak elmondta: szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy helyesen tudjunk védekezni az apró vérszívókkal szemben. A közvéleményben tévhitek keringenek a kullancsok által terjesztett betegségekről, a bőrben megkapaszkodott állatok eltávolításának módjáról. Régi vitatéma, hogy hol nagyobb a fertőződés veszélye: az erdőkben, a fákról támadnak az élősködők .vagy az aljnövényzetről?
Az állatorvos felhívja a figyelmet, hogy mindkét helyről számíthatunk rájuk. A szemmel nem rendelkező, vak kullancsok a lombos, főleg a csertölgy alapú erdőségek lakói, de mára már országszerte megtalálhatók a kertekben és a közparkokban is. Ezzel ellentétben a szemmel rendelkezők a fűszálak fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel.
A kullancsok családjának 42 faja honos Magyarországon, és fél tucat a száma azoknak, amelyek az embereket és a háziállatokat egyaránt szívesen támadják.
Számuk és elterjedési területük az 1970-es évektől kezdődően fokozatosan növekszik. Ennek oka a turizmuson kívül az, hogy egyre nagyobb helyeket vesz birtokba a parlagfű, amely között sokfele állat bújik meg, táplálékot szolgáltatva az ott tanyázó élősdieknek. Nem lehet tehát különválasztani a természeti hatásokat, a parlagfű és a kullancs által okozott gondokat, ha irtjuk az allergizáló növényt, szűkítjük az élősködők életterét is. A hatékony védekezéshez tehát alapvető szemléletváltásra van szükség -hangsúlyozza Kapiller Zoltán.
A világon csaknem 200 fertőző betegség terjesztéséért felelnek a kullancsok. Egyesek csak vadállatok betegségeit okozzák,, vannak, amelyek kizárólag embert, míg mások csak háziállatokat támadnak meg. Utóbbiak megfertőződése azon múlik, hogy az adott földrajzi régióban az erdei állatok körében milyen betegség honos, mert annak a kórokozóját oltják tovább az emberbe, vagy a háziállatba.
- A fertőzés leggyakrabban csípéssel, a kullancs nyálával terjed, de más módon is szétszóródhat -mondja a szakember. A rovar székletében kórokozók vannak, a beszáradás után felporzik, belégzése légúti fertőzést okoz, illetve bőrseben keresztül fejti ki hatását. Az elpusztult élősködő testében élve maradhatnak a mikroorganizmusok, amelyek a tetem porladása után is képesek továbbterjedni, de a szabadon legelő állatok nyers tejének fogyasztásakor is veszélynek vagyunk kitéve. A fertőzött erdei vadak testváladékaikkal szennyezik a növényzetet és a természetes vizeket, így terjesztve a kórokozókat.
- A bőrben megkapaszkodott kullancs eltávolításáról is sok hibás módszer él a köztudatban - figyelmeztet Kapiller Zoltán. A hagyományos eljárások - zsírral bekenés, körömmel kicsavarás - az állat fuldoklását okozzák, ezért az nyálat köp áldozatába, így épp a fertőződést segítjük elő. Ha pedig a feje a bőrbe szakad, a kiömlő testváladék a körömágyi sebeken keresztül jut-
. hat be az emberi szervezetbe. Az ehhez kifejlesztett eltávolító kanál viszont egyszerű, biztonságos beavatkozást tesz lehetővé.
A turizmus és a felmelegedés kedvez a korábban ismeretlen fajták elterjedésének: a Mediterráneum környékéről már megjelentek azok a változatok, amelyek hazánkban eddig nem jellemző, súlyos betegségeket hordoznak. A szakember hangsúlyozza a felelős állattartás szükségességét is: a kötelező veszettség elleni oltáshoz, bél-
féreghajtáshoz hasonlóan törvényileg kellene előírni a külső élősködők, így a kullancsok elleni prevenciós kezelést is. M. Csibra Tibor

VÉDJÜK AZ ALLATAINKAT! A felmérések szerint Európa veszélyes kullanccsal fertőzött területein évente 60 millió ember utazik át, és gyakran viszi magával kedvencét is. A hazai ebek közül 70 ezren rendelkeznek állatútlevéllel. Nagy-Britanniában, a skandináv országokban a járványvédelem célja azimport élősködők távol tartása: a beutaztatni kívánt kutyát kezelni kell kullancsok ellen, s az állat okmányaiban is igazolni kell. Lakókörnyezetünket is óvhatjuk a verszt vó behurcolása ellen azzal/ ha a rendszeresen kiránduló kutyánkat kullancsirtó cséppel kezeljük, vagy kullancsriasztó nyakörvet teszünk rá. A veszélyeztetett területeken élőknek ajánlatos beadatni maguknak az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa elleni védőoltást.


No events