Miután IV. Károlyt nem ismerték el uralkodónak, a hatalmat átvevők több meggondolatlan lépést követtek el. Ilyen volt a páduai egyezményt sárba tipró belgrádi paktum, mely teret engedett az antant csapatok bevonulásának, a magyar haderő leszerelése 1918-ban, valamint olyan államberendezkedés létrehozása, amit nyugat „veszélyes kommunista tűzfészeknek" nyilvánított. A Saint Germain-i szerződés Ausztriához rendelt három magyar vármegyét, melyből - Moson-Sopron-Vas - 50 nagyközséget, 270 kisközséget, Rusztot, Kismartont és Sopront ítélték oda. 1919 elején kezdetét vette a párizsi békekonferencia. Márciusban hazánk elveszítette a Felvidéket és a Délvidéket. December l-jén a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Tanácsa meghívja a magyar megbízottakat a „békefeltételek" átvételére. Az 1920 januárjában Párizsba érkező küldöttséget élén gr. Apponyi Alberttel őrizet alá veszik és kötelezik őket a diktátum vita és módosítás nélküli elfogadására. Apponyi nyolcjegyzékes beszédében elfogadhatatlannak tartotta a békefeltételeket. Szemtanúk szerint olyan fájdalom volt a hangjában, hogy sokan sírva fakadtak a teremben - az „emberiség lelkiismeretének ítélőszékét" emlegette.
A megmozdulások közül az a négy jelentse az örök mécses lángját, amelyeket még akkoriban, illetve napjainkban nevesítettek, méltó emléket állítva a városok és falvak hazaszeretetének, és a hősök emlékezetének.
CIVITAS FIDELISSIMA: Sopron, a leghűségesebb város
1921. augusztus 20-án a soproniak a Szent Mihály-templomban, magyar ruhában, halálsápadtan, könnyes szemekkel énekelték: „Hol vagy, magyarok tündöklő csillaga...". Augusztus 28-án eldördült az első fegyver. Ez volt az első ágfalvi csata. Maderspach Viktor bányászhallgató képviselte akkor az Akadémiát. Tizenegy nap múlva pedig újabb csata indult, a második, melyben Machatsek Gyula erdőmérnök és Szecsányi Elemér bányamérnök hallgatók és mások estek el a nyugati vármegyét védelmezve. Egy egykori résztvevő akadémista ennek nyomán írja: „A kihulló, piros vércseppek minden tavasszal fehér virágokba szöknek az ágfalvi zöld mezőkön" (Krug Lajos[1930]). 1921. október 13-án a velencei egyezmény alapján népszavazást írtak elő Sopron, Brennbergbánya, Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Bánfalva hovatartozását illetően. A népszavazás eredménye ismert. December 14-én Sopronban, 15-én Brennbergbányán, a többi faluban 16-án dőlt el a kérdés. A hűséget az 1922. évi XXIX. törvény emelte örök rangra.
COMMUNITAS FIDELISSIMA: Szentpéterfa, a leghűségesebb falu
Az Ausztriának ítélt területeken, az elcsatolást követően Vas vármegyében, 10 faluban tiltakozások kezdődtek. E községek, főként a magyar érzelmű horvát lakosság kezdeményezésére, politikai tárgyalások, tüntetések és végül a nyílt népszavazás eredményeképpen 1923. január 10. és március 9. között vissza kerültek Magyarországhoz. Szombathely térségében, attól nyugatra fekszenek: Kisnarda, Nagynarda (ma Narda), Alsócsatár, Felsőcsatár (ma Felsőcsatár), Németkeresztes, Magyarkeresztes (ma Vaskeresztes), Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, Ólmod. Szentpéterfa lakosainak többsége - a trianoni események után is még - horvát volt (80%, ma is 60%), mégis Magyarország mellett döntöttek. Ezért Vas Vármegye Törvényhatósági Bizottságától a Magyar Nemzeti Szövetség (később Magyarok Világszövetsége) javaslatára 1923-ban a többi érintett községgel együtt megkapta a leghűségesebb falu címet.
CIVITAS FORTISSIMA: Balassagyarmat, a legbátrabb város
Az I. világháborút követően az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege az Aszód-Balassagyarmat-Ipoly-tarnóc-Losonc vasútvonalat akarta elfoglalni, hogy még délebbre tolja az ország határait. A megszálló cseh csapatok ellen irányult az a fegyveres kiűzés, amelyet 1919. január 29-én polgárok, munkások, börtönőrök, vasutasok, diákok vívtak ádáz küzdelemben. így a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. Január 29-e a város számára 1998 óta hivatalos ünnep. A „legbátrabb város" megtisztelő címet 2006 óta viseli a város. Az országos elismerést a 2005. évi XXXIX. törvény foganatosította. Az egykori polgármester 1919-ben így írt: „Tudja meg minden magyar, hogy mit tett Balassagyarmat 1919. január 29-én, és tanuljon! Tanuljon hitet, tanuljon lelkesedést, tanuljon önzetlenséget, áldozatot!" (Horváth Sándor [1919]).
COMMUNITAS FORTISSIMA: Kercaszomor, a legbátrabb falu
Az Őriszentpétertől dél-nyugatra fekvő Szomoróc lakosai a szomszéd település lakosainak és helyőrségének segítségével 1920. augusztus l-jén fegyveres harcokban kiszorították a megszállókat. A községet, annak ellenére, hogy a diktátum Magyarországnak ítélte, a jugoszláv állam fennhatósága alá vették. A szomoróciak tiltakoztak ugyan, de ennek eredménytelensége miatt saját kezükbe vették sorsukat. Augusztus első napjának éjszakáján egy Kercán szolgáló hadnagy 17 határőrrel és a falubeliekkel megrohamozták a megszálló katonaságot, akiket menekülésre kényszerítettek. Az önkényes akciót követő meghurcolások, letartóztatások ellenére a Határmegállapító Bizottság Szomorócot más falvakkal együtt ismét Magyarországnak ítélte. A későbbi ellentámadásokat is sikerült visszaverni, így 1922. február 9-én Szomoróc végleg lerázta magáré a szerb-horvát-szlovén megszállást. 1942-ben egyesül Szomoróc és Kerca, Kercaszomor néven. A község bátorságát a Parlament 2008. október 27-én, a 2008. évi LXIV. törvény megalkotásával jutalmazta. Dr. Horváth Csanád egyetemi docens
2008. 6. - A versailles-i Grand Trianon palotában - 1920. június 4-én - sorshúzás alapján aláírt békediktátum megpecsételte Magyarország sorsát. Az I. Világháborút követően hazánkban fordulatos események sora vezetett a végzetes esemény felé.